A webhelyen telepített reklámszemétszűrő nem elérhető. A megadott működési szabályoknak megfelelően a probléma elhárításáig nem lehetséges új tartalmat beküldeni. Érdemes a beküldést pár perc múlva ismét megpróbálni.

Alapszabály

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenPDF változat

I. Általános rendelkezések

1.§(1) A szövetség neve: Pataki Diákok Szövetsége
A szövetség rövidített neve: PADISZ
A szövetség neve angol nyelven: Association of Students and Alumni of Sárospatak
(2) A szövetség székhelye: 3950 Sárospatak, Kazinczy u. 40.
(3) A szövetség működési területe: nemzetközi.
(4) A szövetség jogi személy.
(5) A szövetség képviselője a szövetség elnöke.
(6) A szövetség jogelődjének tekinti az 1928-43 között működött Pataki Diákok Országos Szövetségét.

II. A szövetség céljai és tevékenysége


2.§ A szövetség célja, hogy az ősi diákváros diákhagyományait gondozva, összefogva a Sárospatakon nevelkedő diákokat, öregdiákokat (a továbbiakban: pataki diákokat), erős támaszul szolgáljon jövőjük biztosításához, ápolja a diákok kapcsolatát az intézményekkel és a várossal, hozzájárulva ezzel a régió, és az egész magyar oktatás és kultúra értékeinek megőrzéséhez, fejlesztéséhez.
3.§ A szövetség a fenti célok elérése érdekében a következő fő tevékenységeket határozza meg:

  • élő kapcsolatot alakít ki a pataki diákok között, elősegíti ezzel, hogy a frissen végzettek megtalálják helyüket az öregdiák mozgalomban, és élni tudjanak ennek előnyeivel,

  • közvetíti mindazokat az értékeket, amelyek a pataki diákok hagyományaiban nyilvánulnak meg,

  • minden, a pataki diákokat érintő lényeges kérdésben megfogalmazza álláspontját,

  • tájékoztató, információs, turisztikai és egyéb jellegű szolgáltatásokat fejleszt ki a pataki diákok számára,

  • hasznosítja a pataki diákok erkölcsi, szellemi, kulturális és kapcsolati tőkéjét,

  • intézményes formát alakít ki, hogy a pataki diákok felajánlásai célirányosan, szervezetten, hosszú távú szempontokat is figyelembe véve hasznosíthatóak legyenek a jövőbeni diákok érdekében,

  • elősegíti a pataki diákok eligazodását az Európai Unióban, és az egész világon,

  • külön figyelmet fordít a határokon túl élő pataki diákok kapcsolatának gondozására

  • az öregdiákok segítségének konkretizálása érdekében alapítványokat hoz létre egy vagy több területen.

4.§ A szövetség a 2.§-ban foglalt célok elérése érdekében maga alakítja ki működési irányelveit és határozza meg tevékenységét, amelynek során együttműködésre törekszik valamennyi - a diákokért, az iskolákért és Sárospatakért tevékenykedő - intézménnyel, szervezettel és személlyel.

III. A tagsági viszony

A tagsági viszony formái:
5.§ A szövetségben az alábbi tagsági formák léteznek:

  • rendes tag

  • társult tag

  • tiszteletbeli tag

6.§ A szövetség rendes tagjai lehetnek a sárospataki oktatási intézmények diákjai, öregdiákjai, ha a szövetség céljait elfogadják és vállalják a rendes tagsággal járó kötelezettségeket.
7.§ A szövetség társult tagjai lehetnek, ha a szövetség céljait elfogadják és vállalják a társult tagsággal járó kötelezettségeket:

  • a pataki diákok által létrehozott, hazai és külföldi illetőségű, nyilvántartott tagsággal és választott vezetőséggel rendelkező nonprofit öregdiák szervezetek (baráti körök, egyesületek), önálló jogi személlyé nyilvánításuktól függetlenül,

  • a pataki öregdiákok által alapított, a pataki iskoláért tevékenykedő alapítványok.

8.§ (1) A szövetség tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki

  • pataki diákként életútja során kimagaslóan eredményes tudományos, művészi vagy közéleti tevékenységet végzett, s ezzel öregbítette volt iskolája hírnevét, vagy

  • pataki tanárként alkotó módon jelentősen hozzájárult a pataki nevelésügy sikereihez, vagy

  • a pataki iskolák, a város, a régió fejlesztéséért eredményesen tevékenykedett.

(2) A tiszteletbeli tagok száma egyidejűleg a 25 főt nem haladhatja meg.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
9.§ (1) A tagok felvételéről a szövetség elnöksége dönt, tiszteletbeli tagok esetén a közgyűlés javaslata alapján.
(2) A tagfelvétel eljárási szabályait a szövetség ügyrendje tartalmazza.
10.§ (1) A tagsági viszony megszűnésének módjai:

  • a tag kilépésével;

  • a tag halálával, illetve a tagszervezet megszűnésével;

  • a tagnévsorból való törléssel, ha a tagsági viszonyt a törvény kizárja;

  • kizárással, ha a tag a szövetség céljaival ellentétes magatartást tanúsít,

  • kizárással, ha tagdíját a tag legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig felszólítás ellenére sem fizeti meg.

(2) A törlés és a kizárás az elnökség hatáskörébe tartozik. A döntés ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. Az eljárási szabályokat a szövetség ügyrendje tartalmazza.
A tagok jogai és kötelezettségei
11.§ (1) Valamennyi tag joga, hogy:
a) részt vegyen a szövetség tevékenységében és rendezvényein;
b) javaslatokat, észrevételeket tegyen a szövetség működésével kapcsolatban;
c) a tagok számára kedvezményesen biztosított lehetőségeket igénybe vegye.
(2) Szavazati joggal csak a rendes tagok rendelkeznek.
(3) A szövetség tisztségeire csak a rendes tagok választhatók meg.
12.§ A tagok kötelesek a szövetség céljainak szellemében és a szövetség alapszabálya szerint tevékenykedni, valamint tagdíjat fizetni.
13.§. (1) A rendes tag évi 1.000,- forint tagdíjat fizet.
(2) A társult tag évi 5.000,- forint tagdíjat fizet.
(3) A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.
(4) Az érettségi vizsgát még nem tett rendes tag kedvezményes tagdíja évi 100,- forint.

IV. A szövetség szervezete

A közgyűlés
14.§ A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve, amely végső fokon dönt minden, a szövetséget érintő kérdésben.
15.§ A rendes közgyűlés minden évben legalább egyszer (lehetőség szerint május-június folyamán) ülésezik Sárospatakon. A közgyűlést a napirend megjelölésével a szövetség elnöke hívja össze, írásban, a kitűzött időpont előtt legalább nyolc nappal.
16.§ (1) Rendkívüli közgyűlés harminc napon belüli, vagy határidő tűzésével megjelölt összehívására kérheti a szövetség elnökét írásban, az ok és a cél megjelölésével:

  • a közgyűlés,

  • a rendes tagok összes létszámának 25%-a,

  • az évfolyam-képviselők fele,

  • a felügyelő bizottság.

(2) Ha a kért időpontig a szövetség elnöke a közgyűlést nem hívja össze, az összehívásra a felügyelő bizottság elnöke jogosult.
(3) Rendkívüli közgyűlést hívhat össze a szövetség elnöke, ha a közgyűlési döntést igénylő kérdés megvitatása megítélése szerint a következő rendes közgyűlésig nem halasztható.
17.§ A közgyűlésen minden tag jelen lehet, függetlenül tagsági formájától.
18.§ (1) A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok több mint a 50%-a megjelent.
(2) Határozatképtelenség esetén a közgyűlést nyolc napon belül ismét össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés, az eredeti napirendi pontokban, a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes.
19. (1) A közgyűlés megnyitását követően a megjelent rendes tagok saját soraikból évfolyam-képviselőket választanak.
(2) Bármely rendes tag, a saját évfolyamában regisztrált bármely másik rendes tagot felkérheti évfolyam-képviselővé, feltéve, hogy a megnevezett rendes tag a felkérést elfogadja.
(3) Minden regisztrált évfolyamban a legtöbb felkérést kapott rendes tag évfolyam-képviselővé válik.
(4) Az évfolyam-képviselő közfelkiáltással is megnevezhető, amennyiben az évfolyamban regisztrált rendes tagok közül senki sem tiltakozik.
(5) Azonos számú felkérés esetén a rangidős rendes tag válik évfolyamképviselővé.
20.§ (1) A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek:
a) a 19.§ alapján megválasztott évfolyam-képviselők,
b) a tisztikar tagjai.
21.§ (1) A közgyűlés a döntéseit egyszerű többséget igénylő nyílt szavazással vagy közfelkiáltással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni személyi kérdéseknél, illetve a szavazati jogot gyakorló tagok egyharmadának indítványára.
(2) A közgyűlés nyilvános. A levezető elnök köteles zárt ülést elrendelni, ha a szavazati jogot gyakorló tagok fele ezt kéri.
(3) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két felkért személy hitelesít.
22.§ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály elfogadása;

  • a szövetség programjának és költségvetésének elfogadása;

  • az éves beszámoló elfogadása;

  • a tiszteletbeli tagok jelölése,

  • a szövetség tiszteletbeli elnökének megválasztása;

  • a szövetség elnökségének (elnök, alelnökök) megválasztása;

  • a szövetség igazgatóinak megválasztása,

  • a felügyelő bizottság megválasztása;

  • a szövetség megszűnésének vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,

  • kétharmados minősített többséggel;

  • minden egyéb kérdés, amelyet az alapszabály a hatáskörébe utal.

A tisztségviselők
23.§ (1) A szövetség tisztségviselői:
a) tiszteletbeli elnök,
b) elnök,
c) alelnökök,
d) igazgatók,
e) évfolyam-képviselők.
(2) A tisztségviselők feladataik ellátásáért juttatásban nem részesülnek, számlával igazolt, a szövetség érdekében felmerült költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.
A tiszteletbeli elnök
24.§ A tiszteletbeli elnöki tisztségre a közgyűlés olyan személyt választhat, akinek életútja, szakmai munkássága példaértékű, és aki a szövetség céljainak megvalósításáért sokat tett. A tiszteletbeli elnököt hivatalos feladat ellátása nem terheli.
Az elnök
25.§ A közgyűlés a rendes tagok közül elnököt választ, a következő év június 30-ig terjedő mandátummal. A szövetség további működése során a közgyűlés évente új elnököt választ. Ha más jelölt nincs, a leköszönő első alelnök automatikusan a szövetség elnökévé válik, amelyet a közgyűlés határozattal erősít meg. A szövetség elnöke:

  • képviseli a szövetséget,

  • gyakorolja a munkáltatói jogokat a szövetség alkalmazottai felett,

  • az elfogadott költségvetés terhére utalványoz,

  • irányítja az elnökség és az igazgatók munkáját.

(2) Az elnök mandátumának lejárta után közvetlenül nem választható meg alelnökké.
Az alelnökök
26. § (1) A szövetség közgyűlése a rendes tagok sorai közül egy első alelnököt és további három alelnököt választ.
(2) Az alelnökök megbízatása öt évig tart, kivéve a jelen alapszabályt elfogadó közgyűlésen megválasztott alelnököket.
(3) Az első alelnök mandátuma minden évben június 30-ával - a 25.§-ban foglalt módon történő elnökké választással egyidejűleg - megszűnik. Az új első alelnököt, a többi alelnökök közül, sorsolással választják ki, és személyét a közgyűlés határozattal erősíti meg.
(4) A megüresedett alelnöki hely betöltéséről a közgyűlés választás útján gondoskodik. Nem választható meg alelnökké a mandátuma lejártát követő két éven belül a szövetség volt elnöke.
(5) Az alelnökök feladata a szövetség stratégiai irányítása és a végrehajtás felügyelete, a szövetség ügyrendjében meghatározottak szerint.
Az igazgatók
27.§ (1) Az igazgatók a szövetség funkcionális szervező, végrehajtó és ügyintéző tisztségviselői.
(2) Az igazgatókat a szövetség elnöksége egy éves időtartamra nevezi ki, amely többször meghosszabbítható.
(3) Az igazgatók létszáma legfeljebb nyolc fő lehet.
(4) Az igazgatók feladatköreinek megosztását az ügyrend tartalmazza.
Az évfolyam-képviselők
28.§ (1) Az évfolyam-képviselők mandátuma megválasztásuktól a következő évi rendes közgyűlés kezdetéig tart.
(2) Az évfolyam-képviselők közreműködnek a szövetségen belüli információáramlás biztosításában, a tagság és az elnökség közötti hatékony kapcsolat megteremtésében.
A szövetség vezető testületei
29.§ A szövetség vezető testületei:
a) elnökség,
b) tisztikar,
c) felügyelő bizottság.
Az elnökség
30.§ (1) Az elnökség a szövetség generációkon átívelő, stratégiai döntés-előkészítő szerve.
(2) Az elnökség a szövetség elnökéből, valamint a közgyűlés által legfeljebb öt évre megválasztott alelnökökből áll.
(3) Az elnökségi tagok közötti feladat- és hatáskörmegosztást a szövetség ügyrendje határozza meg.
(4) Az elnökségi tagok a szövetség nevében együttesen eljárhatnak, s az e feladatkörükben harmadik személynek okozott kárért felelősek.
31.§ Az elnökség feladatai:

  • őrködik a szövetség stratégiájának megvalósításán,

  • állást foglal a szervezet külső képét érintő kérdésekben,

  • kizárólagos joggal rendelkezik tagfelvétel/tagkizárás kérdésében,

  • előkészíti a közgyűlés üléseit

  • elfogadja a szövetség ügyrendjét

  • ellátja mindazon egyéb feladatokat, amelyeket az alapszabály, illetve a közgyűlés a hatáskörébe utal.

A tisztikar
32.§ (1) A tisztikar az elnökségből és az igazgatókból áll.
(2) A tisztikar:

  • összeállítja a szövetség programját és költségvetését,

  • szervezi a szövetség tevékenységét,

  • lebonyolítja a programokat.

(3) A tisztikaron belüli feladatmegosztást az ügyrendben kell rögzíteni.
A felügyelő bizottság
33.§ (1) A szövetség működését és gazdálkodását a felügyelő bizottság ellenőrzi, amelynek elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja.
(2) A felügyelő bizottság a szövetség bármely ügyében vizsgálatot folytathat, amelynek eredményéről a közgyűlést tájékoztatja. A felügyelő bizottság egyebekben maga alakítja ki ügyrendjét.
A szövetség gazdálkodása
34.§ (1) A szövetség bevételei különösen a tagdíjak, a támogatások és pályázatok során elnyert összegek, valamint a rendezvények, kiadványok és szolgáltatások bevételei.
(2) A közgyűlés által elfogadott költségvetéshez igazodó gazdálkodásért a szövetség elnöke felel.
(3) Az Alapítvány a pénzeszközeit pénzintézetnél vezetett számlán köteles tartani. A számla feletti
rendelkezéshez a szövetség elnökének és első alelnökének együttes aláírása szükséges.

V. átmeneti rendelkezések

35.§ A 2003. július 1-jén elfogadott alapszabály 8.§ a)-b) pontjaiban foglalt feltételek alapján rendes tagsági jogviszonyban álló tagszervezetek a jelen alapszabály hatályba lépésnek napjától ipso facto a szövetség társult tagjai lesznek.
36.§ A 2003. július 1-jén elfogadott alapszabály 8.§ c) pontjában foglalt feltételek alapján rendes tagsági jogviszonyban álló tagszervezetek tagsága a jelen alapszabály hatályba lépésével megszűnik.
37.§ A jelen alapszabály 5.§ a) pontjában meghatározott rendes tagok első ízben azok a magánszemélyek, akik a jelen alapszabályt elfogadó közgyűlésen megjelentek és tagfelvételi kérelmüket írásban kinyilvánították. E személyek tagfelvétele - a rendes tagok részére az alapszabályban szabályozott feltételektől eltérően - a jelen alapszabály elfogadásával és hatályba lépésével megtörténik.
38.§ A 2003. június 28-án öt év időtartamra megválasztott elnök, valamint a 2003. november 8-án öt év időtartamra megválasztott ügyvezető alelnök megbízása a jelen alapszabály elfogadásával és hatályba lépésével megszűnik.
39.§ A 2003. június 28-án öt év időtartamra megválasztott, majd utóbb kiegészített választmány, mint testület, 2008. június 28-án megszűnik.
40.§ A 2003. július 1-jén elfogadott alapszabály 33.§ (1) bek. alapján választmányi taggá választott személyek a jelen alapszabály hatályba lépésnek napjától ipso facto a szövetség rendes tagjaivá válnak és a 2007-2008. évekre tagdíjmentességben részesülnek. Ezt követően tagsági viszonyuk fenntartása egyéni döntésüktől függ.

VI. Záró rendelkezések

41.§ A szövetség elnöke a szövetség valamely jelentős ünnepi eseményét díszközgyűléssé nyilváníthatja, amelyen azonban sem jelenléti nyilvántartás, sem határozathozatal nem történhet.
42.§ A szövetség megszűnését vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülését a közgyűlés 4/5-ös minősített többséggel mondhatja ki. A szövetség vagyonáról megszűnés esetén a közgyűlés dönt.
43.§ Az alapszabályba nem foglalt kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései irányadók.
44.§ Az alapszabály 2007. május hó 19. napján lép hatályba, egyidejűleg a 2003. június 28-án elfogadott alapszabály hatályát veszti.

 

Sárospatak, 2007. május 19.